Telepítés, halasítások a halastóba. Ponty, amur, kárász, keszeg, süllő.
Halastó Telepítés, halasítás Kistapolcán a Borbála-horgásztavon. Ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, keszeg, és kárász. Képek-videók. Nem minden halasítás került videó dokumentálásra!
11,68 mázsa háromnyaras ponty telepítés 2020.07.22.
22q háromnyaras ponty halasítás
2019.04.01. 30q kétnyaras ponty 1. tartály.
2019.04.01. 30q kétnyaras ponty 2. tartály.
2019.04.01. 30q kétnyaras ponty 3. tartály.
20q háromnyaras ponty telepítése a halastóba
2018. november 28-án 4917 Kg háromnyaras ponty (2,5kg átlagsúly), 143 Kg háromnyaras amur (3,2Kg átlagsúly) és 2000 Kg egyébhal (dévérkeszeg, vörösszányú-, karika-keszeg, kárász) telepítésére került sor.
2018. június 20-án 590 Kg (2,5kg átlagsúlyú) háromnyaras ponty halasítására került sor a Borbála-horgásztóba.
Ponty telepítés.
2018. április 06-án 1079 Kg (0,8kg átlagsúlyú) kétnyaras pontyot telepítettünk a Borbála-horgásztóba.
Halasítás a horgásztóba
A halak telepítését előre meghatározott rendben és a közgyűlés által elfogadott halasítási terv figyelembevételével végezzük. A terv nagyfokú önállóságot biztosít az elnökség részére. Különösen a nyilvántartott hal tóból történő kifogásának pótlására (biodiverzitás fenntartás), ezért a telepített mennyiség sok esetben jóval több is lehet, és évek óta túltejesítésre került. A telepítések jelentős részében ponty behelyezése történik, mert horgászaink célhalának elsősorban ez a halfaj számít.
Azonban a ragadozó – békéshal arány minél inkább természetközeli biztosítása céljából, harcsa és süllő ivadék, valamint ezen halfajok egy-kétnyaras példányai is sikeresen telepítésre kerültek.
Fehérhal, tehát keszegfélék, kárász, küsz, stb. az őszi halgazdasági lehalászások alkalmával jelentős mennyiségben kerül a Borbála horgásztóba.
A hal és az ember viszonyát meghatározza, hogy a halászat az emberiség egyik ősfoglalkozása, és a haltenyésztés története is több ezer éve kezdődött. A halak és a “tenger gyümölcsei” az állati eredetű fehérjefogyasztás átlagosan kb. 17 %-át adják a világon és ezért joggal nevezhető a halhús alapvető élelmiszernek. Modern korunkban a fejlett ipari társadalmakban pedig a halakkal kapcsolatos tevékenység elsősorban a horgászat és az akvarisztika révén biztosítja egyre növekvő rétegek számára a rekreációt és a természetközelség élményét.
Az édesvízi haltenyésztés termelési céljai közül első helyen áll a halhús, mint emberi táplálék előállítása. Világszerte a termelés mintegy 75 %-a szolgálja ezt a célt. A halhús egyike a legegészségesebb tápanyagforrásoknak, magas biológiai értékű, könnyen emészthető, telítetlen zsírsavtartalmának köszönhetően természetes védelmet jelent a szív és érrendszeri megbetegedések ellen. Fogyasztása az egészséges táplálkozás egyre népszerűbbé válásával párhuzamosan növekszik a fejlett országokban is. Ugyanakkor a világ elmaradott régióiban sok helyen a haltenyésztés fejlesztése jelenti a nélkülözhetetlen állati fehérje termelésének leggazdaságosabban megvalósítható módját.
Hazánkban az egy főre jutó 3,5 – 4 kg körüli éves fogyasztás, ez rendkívül alacsony a világátlaghoz (17 kg/fő/év) képest. Ennek az egészségtelenül alacsony fogyasztásnak a növelése népegészségügyi szempontból is előnyös lenne, és hozzájárulhatna az ágazat további fejlődéséhez is. Az utóbbi években kis mértékben, de tovább nőtt a hazai halfogyasztás.
Sporthorgászati haltermelés
Hazánk tógazdaságaiban jelentős termelési cél a sportcélú haltermelés, a több mint 500 000 regisztrált horgász igényeinek direkt (horgásztatás) vagy indirekt (eladás horgászegyesületeknek) kielégítése. Az emberi tevékenység olyan mérvű beavatkozást jelentett a természetes édesvizek életébe, hogy napjainkban egyre több helyen válik szükségessé a természetes halállományok rendszeres pótlása bizonyos, számunkra előnyös ökológiai állapot megőrzése vagy helyreállítása céljából. (Ez a gyakorlatban természetesen nem választható el a sportcéloktól.)
Haltelepítés és környezetvédelem
A környezetvédelem szempontjából is jelentős a halastavak szerepe, a szerves hulladék recikláltatásával egy ún. „tiszta technológiával” hasznosítható a másutt környezetterhelő hulladék, mezőgazdasági melléktermék, elsősorban a szerves trágya. A természetvédelem alapvető érdeke a számos védett és veszélyeztetett növény- és állatfajnak élőhelyet és táplálékot biztosító halastavak üzemelése. Magyarországon a halastóterület igen jelentős része természetvédelmi területen üzemel és/vagy természetvédelmi szervezet tulajdona, ahol speciális előírásokat kell a termelés során figyelembe venni. Nagy problémát jelent a termelőknek, hogy a természetvédelem „rovására írható” veszteségeiknek ellentételezése nem megoldott. A halastavak és környékük az ökoturizmus terepeként esetleg némi árbevételt is termelhetnek.